Az ember megvetése jó vagy rossz,

A probléma megfogalmazása[ szerkesztés ] A probléma gyakran idézett megfogalmazása a következő: Isten vagy le akarja győzni a rosszat, de nem tudja; ekkor gyenge, ami nem lehet igaz.

Vagy tudná, de nem akarja; ekkor rosszindulatú, ami tőle idegen. Vagy nem tudja és nem akarja; ekkor nem lehet Isten. Vagy tudja és akarja, ami egyedül csak Istenre igaz; de akkor honnan a rossz, és miért nem szünteti meg? Ezt az érvelést a keresztény hitvédő és retorikatanár Lactantius jegyezte fel, amit ő Epikurosznak tulajdonított. Szerinte nincsenek istenek, mivel az istennek gondoskodnia kellene arról, hogy ne legyen rossz, de a rossz létezik.

A végkövetkeztetést nem mondja ki. Ha Isten létezik, akkor mindenható. Ha mindenható, akkor meg tudná akadályozni a rosszat.

dr. Tuba Iván– Keresztény erkölcstan

Vagyis, mivel a rossz létezik, Isten nem mindenható. Ha Isten létezik és a rossz is létezik, akkor meg is tudja akadályozni, meg nem is tudja megakadályozni.

Tehát Isten nem létezik. Hasonlóan lehet érvelni a többi, Istennek a teológia által tulajdonított tulajdonsággal: Ha mindent tud A lényegen nem változtat, ha a szóban forgó rossz helyett annak egy speciális fajtáját használják, például a szenvedést, vagy a kéz és láb nélkül születő kisbabákat. Egy másik nézőpont, ha Isten létezik, és nem akadályozza meg a rosszat, hanem mindenről saját akaratból dönt, hogy megengedi-e. A rossz, mint a jó hiánya[ szerkesztés ] Már Szent Ágoston egyházatya és filozófus megfogalmazta azt a nézetet, hogy a rossz nem önmagában létezik, hanem a jó hiánya.

Aquinói Szent Tamás is ugyanezen az állásponton volt, aki példaként a vakságot hozta fel, ami a látás hiánya.

A tökéletes cádik a rosszat is jóvá teszi - rovento.hu

Ez az elgondolás mégiscsak egy létező hiányra utal, azzal szemben, hogy a rossz, illetve a szenvedés nem valódi. A hiányként való magyarázat népszerű volt, és rendkívül sikeres történetet tudhat maga mögött. Ebben az egy dologban az összes irányzat egyetértett, a késő antik filozófusok és az egyházatyák, Arisztotelész és Platón követői, tomisták és Johannes Duns Scotus tanítványai, a reformátorok, például Philipp Melanchthon és a katolikus dogmatikusok, mint Robert Bellarmin is. Emellett az is felvetődött, hogy a hiány sem lenne összeegyeztethető egy mindenható és jóságos Istennel.

A rossz, mint egy egész része[ szerkesztés ] A világok legjobbika[ szerkesztés ] Leibniz szerint ez az ember megvetése jó vagy rossz világ a lehetséges világok legjobbika. Amennyiben lehetséges lett volna egy tökéletesebb világ teremtése, akkor Isten ezt felismerte volna. A világban jelentkező bajokat Leibniz Isten nevelő szándékának tekinti és ekként igazolja. Szerinte Isten az erkölcsi eltévelyedést sem orvosolhatta, mert ezzel az ember erkölcsi szabadságát szüntette volna meg.

A világ tökéletességének igazolására a következő magyarázatot adja; Isten a természeti jelenségeket, az adódó körülményeket, egy magasabb szintű szellemi jó érdekében alkotta. Szerinte már a legjobb világ meghatározásával is baj van, hiszen a legjobb világ csak véges sok világból lenne kiválasztható, aminél még több az ember megvetése jó vagy rossz világ gondolható el, ahogy végtelen sok szám is.

A kontraszt haszna[ szerkesztés ] A kontraszt és kiegészítés értelmében a rossz hasznos, mert segít megismerni a jót. Ez Norbert Hoerster alapgondolata. Isten nem szavakkal, hanem tárgyakkal, lényekkel és jelenségekkel szónokol. Ez a szembeállítás hozzájárul a világmindenség szépségéhez.

Isten nem lenne jó és bölcs, ha ezt kizárná. Véleménye szerint nem lehet az ember megvetése jó vagy rossz állítani a szépet és a jót. Ha még úgy is tekintjük, hogy a csúnya részletekből egy szép kép bontakozik ki, akkor is lehetetlen, hogy a jó Isten az embereket sakkfiguraként kezelje, és nem egyénekként, akiknek saját akaratuk, vágyaik és céljuk van. Az a vélemény, hogy a szenvedés hozzájárul a teljességhez, megveti az életet, ha a szenvedés túllép ettől romlik a látás bizonyos mértéket.

A keresztény teodiceának a morális személyiségre kell összpontosítani, és nem az Univerzum teljességének az ember megvetése jó vagy rossz szépségére.

Navigációs menü

Döntő alaptételének nem esztétikainak, hanem erkölcsinek kell lennie. A felismert jót jobban élvezzük akkor is, ha már semmi rossz nem ér. Az ellentétek elve alapján senki sem élhet meg állandó örömöt és boldogságot az életben. Azonban úgy gondolja, hogy erre a célra már egy kis mértékű szenvedés is elég. Ha látás 40 év rövidlátás után hihető is az elv, akkor is unalomhoz vezetne. Ezt Irén-elvnek nevezte Szent Irénről.

A bűnbe esés is a szabad akarattal magyarázható. Ha egy koraszülött gyerek megvakul az inkubátorban, és szülei emiatt elfordulnak Istentől, és a gyereket is ebben látomás 150 látok valamit, ami nem az szellemben nevelik, akkor az semmilyen lelki fejlődést nem eredményez.

Mások kényelemben és luxusban élnek, és még dolgozniuk sem kell a megélhetésükért, mert a pénzük dolgozik helyettük, és semmi baj nem éri őket, ami miatt fejlődhetnének. Ha nem lenne rossz, akkor nem lenne szükség ezekre a készségekre. Ekkor jobban kellene védeni a lelki egészséget.

Isten célja az ember átformálása[ szerkesztés ] Az egész Bibilán keresztül végighúzódik az, hogy Isten a maga közelébe akarja vonni a szenvedőt. Jób a szenvedéstörténete után azt mondta Istennek: Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged. Jób 42,5 Zsoltárok 78,34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.

Tartalomjegyzék

Rómaiakhoz írt levél 8,28 Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. Zsidókhoz írt levél: 12,5 És az ember megvetése jó vagy rossz az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged; 12,6 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad. Figyelmeztet arra is, hogy ha az embernek túl jól megy, akkor hajlamos megfeledkezni Istenről: És meghízott Jesurun, és rúgódozott.

Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál.

A tökéletes cádik a rosszat is jóvá teszi, Az ember megvetése jó vagy rossz

És elhagyá Istent, teremtőjét, és megveté az ő üdvösségének kőszikláját. Luther Márton kommentárja: Ha mindenki sólyom lenne, aki a szükségben a magasba emelkedne, és ezt elsőre biztosra tudja, nem kételkedem abban, hogy Isten a rosszat nem az ember romlására küldi, hanem hanem imára, segélyhívásra és vitára vár, hogy gyakorolja a hitét és megismerje az Istent, gondolja át eddigi cselekedeteit, és szokja meg a küzdelmet az ördöggel és a bűnnel.

Különben nem tudnánk arról, hogy van lélek, ördög, bűn, halál, Ige és kegyelem, ha mindig békében és nyugalomban élnénk.

Nem ismernénk meg Istent, és nem lennénk jó keresztények. Azt akarja, hogy gyengének bizonyulj, az ember megvetése jó vagy rossz segítségül hívd Őt, és dicsérd az Ő erejét. Hiszem, hogy Isten minden helyzetben erőt tud adni, és ezt akarja is. Ehhez azonban az kell, hogy ne magunkra, hanem Rá támaszkodjunk.

Ezzel a hittel nem kell félni a jövőtől. Hiszem, hogy hibáink és tévedéseink nem hiába vannak, és hogy Istennek nem nehezebb ezekkel számolnia, mint jócselekedeteinkkel.

Hiszem, hogy Isten nem időn kívüli végzet, hanem vár a mi imáinkra és a felelős cselekedeteinkre, és válaszol is. Rossz cselekedeteikért kapott büntetésük rábírja őket, hogy Istenhez, a világlélekhez vagy a Nirvánához közeledjenek.

A hindukon és a buddhistákon kívül még megtalálható ez a magyarázat a New Age-ben, a teozófiában, az antropozófiában és egyes keresztény irányzatokban is. A lélekvándorlásban hívők egyes bibliai helyeket használnak fel hitük alátámasztására, például hogy Illés Keresztelő Szent Jánosban született újra, vagy hogy a vakon született az előző életében elkövetett bűnei miatt szenvedett; vagy hogy Nikodémus is megkérdezte, hogy visszamehet-e az ember az anyja méhébe.

A lélekvándorlásba vetett hit azonban ellentmond a Bibliának. Erre utal a Zsidókhoz írt levél: 9,27 És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet:.

Ugyanis a lélekvándorlás tana szerint Illés megszűnt volna létezni, és Keresztelő Szent János helyettesítette volna.

Account Options

A katolikus egyház tanítása szerint nincs lélekvándorlás, mindenki csak egyszer él. Az evangélikus tanítások is egyetértenek ezzel. A történelem dialektikus fejlődéséhez tartozik, az isteni tervben egy abszolút, értelmes végcélhoz vezet. A boldog szakaszokban ellenben nincs hajtóerő; ezek a történelem üres lapjai. Ezek maradékai hüvelyekként jelen vannak a mi világokban is jelen vannak, és ezek okozzák a rosszat.

Mivel azonban Isten teremtette őket, a világosság szikráit tartalmazzák. A próbateremtések elmélete azonban szintén szemben áll Isten tulajdonságaival: Mindentudás: tudnia kellett, hogy ezek nem lesznek tökéletesek Mindenhatóság: tudnia kellett volna már eleve jó világot teremteni, vagy a rosszul sikerült világokat diéta során látás megsemmisíteni Jóság: nem kellett volna hagynia, hogy kárt okozzanak a megmaradt világban az előző teremtések maradványai, vagy nem kellett volna eltörölnie azokat Isaac Luria Isten önkorlátozásával magyarázza, Ez alapján és a végtelen fény megjelenésével következik az edények eltörése.

A teremtés nincs készen[ szerkesztés ] Az Újtestamentumot elemző teológusok, például a heidelbergi Klaus Berger arra mutatnak, gyenge látás a távolban a Bibliának és a kereszténységnek nem célja arra válaszolnia, hogy választ adjon a rossz eredetére.

• Látásromlás és betegség
• Tánjá, a Közepesek könyve Mindenkinek rossz, ha az alkalmazottakat barátként kezeli a főnök Az ember megvetése jó vagy rossz A bölcsességet és erkölcsi tanítást csupán a bolondok vetik meg.

Isten nem teremtette a rosszat, az a teremtés kezdetén már jelen volt. Az Ótestamentum szerint Isten a világgal a rend egy szegletét teremtette meg, amiben visszaszorította az életellenes káoszt. A káosz és az embert és az életet fenyegető hatalmak visszaszorultak, de továbbra is fenyegetést jelentenek, mihelyt valaki vagy valami kikerül Isten jelenlétéből. Ezzel a mindenhatóság kerül a középpontba, ami inkább a görög filozófiából való, mint a bibliai hagyományokból.

Isten azon van, hogy egy gyenge és tökéletlen világban építse fel birodalmát, de az ember megvetése jó vagy rossz nem tudja könnyen és gyorsan elvégezni.

Így a mindenhatóság úgy értendő, hogy a teremtés majd ki fog teljesedni, és hogy Isten mindennél és mindenkinél hatalmasabb, és nem azt, hogy mindig és mindenhol beavatkozik.

Az idő titka a gyenge teremtmény és a kiteljesedés: Isten nem kegyetlen, ahogy arról az Újtestamentum elemzése során meggyőződtem. Azonban, ha valamilyen szerencsétlenség történik, akkor az a világ belső törvényeiből következik. Ha valaki az autó elé szalad, és elgázolják, akkor nem Isten kegyetlen, hanem ezt a természet törvényei okozzák.

Ha valaki nem figyel a piros lámpára, akkor azon nincs mit segíteni. Csodához való jog nem létezik. A halál hozzátartozik ehhez az Univerzumhoz, mert gyenge. Isten a halál minden formáját le akarja győzni.