Account Options

Aranyember jövőképe

Jókai Mór: Az arany ember — Kétféle értékrend a regényben 16 perc olvasás Jókai utópiája részben aranyember jövőképe és társadalmi, részben politikai és történelmi. Az első értelmében a modern polgári világ, a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el, és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával.

Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye, Az arany ember. Hirdetés A regény közlését A Hon című napilap Valószínű, hogy ekkor a mű nagy része, esetleg már az egész készen állt. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg.

Jókai két életrajzírója, Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják, hogy egy regénye sem készült olyan gyorsan, mint Az arany ember. S Balatonfüreden készült el az egész alig pár hónap alatt. Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el.

Jókai Mór: Az arany ember – Kétféle értékrend a regényben

A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó, a mű keletkezésekor, a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon.

Jókai A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Tímárnak, hogy a Duna fenekéből kimentett nedves, romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára.

Az es francia-olasz-osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségre vonás elől több magas rangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült. A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette, mely az es évek elején Jókai és gyámleánya, Lukanics Ottilia között szövődött. Mikszáth szerint: A kisasszony is ábrándos, költői természetű lény volt, valóságos képmása hajban, természetben, arcban Az arany ember Noémijének.

Amiről nappal beszéltek, amit elgondoltak, azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt aranyember jövőképe Az elátkozott család, a Politikai divatok, A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is. Komárom éppen Aranyember jövőképe arany ember története időpontjában élte aranyember jövőképe.

A felvidéki és alföldi kereskedelem fő víziútjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona- és fakereskedelme, valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik, hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel.

Az arany ember

A másik fontos helyszínt, a Balatont a aranyember jövőképe évek végén ismeri meg alaposabban az író. Rokonai többször is meghívják Tihanyba, majd Balatonfüredre, Jókai ben itt építi fel villáját. A regény legfestőibb leírása, a Vaskapu a képzelet szülötte.

Amikor később az író utazást tett az Al-Dunán, felkérték számoljon be élményeiről. Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját.

A regényben elszórtan felbukkanó, támpontul kínálkozó dátumok ellentmondanak egymásnak. Annyi fényérzékenység szem fejfájás, hogy a történet az as évek végén, vagy az as évek elején kezdődik.

A végkifejletig, Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el. A regény fő szervező elve két aranyember jövőképe eredetű mítosz. Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal Modern Midas, A legendás fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul, hogy minden változzék arannyá, aranyember jövőképe csak hozzáér. A másik mítosz Polükratészt idézi. A hagyomány szerint — a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta — rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta, ezért — az isteneknek szánt áldozatként — egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta.

A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. Tímár Mihály története e két mítoszt példázza. A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát, elviszi Tíméát a Brazovics-házba. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét. Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst.

aranyember jövőképe

A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot, az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi, a családfőt öngyilkosságba kergeti, s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát.

Másoknak kitüntetést szerez, a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi.

Péntek Attila Magyarország nagy ütemben termeli ki és pazarolja el a kiváló földtudományi szakembereket. Egy ma már csak egykorinak nevezhető kiváló hazai földtani iskola újabb sikeréről lehetett olvasni a szaksajtóban. Molnár Ferenc sincs itthon, évek óta az itthoni hosszas helybenjárás és iszapbirkózás után a Aranyember jövőképe Földtani Szolgálat kutató professzoraként dolgozik. A hírt a torontói tőzsde közlemények hozták a Wallbridge Mining junior kutatási vállalat találatáról, amelynél Péntek Attila főgeológusi pozíciót tölt be.

A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A dilemma a szándékok, tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj, mások boldogságának elősegítője, vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe?

aranyember jövőképe

A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst. Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. Paradox módon aranyember jövőképe polgári világot uralomra juttató felvilágosodás aranyember jövőképe fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását, az egység végérvényes megbomlását.

A jövő század regénye

A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz, vagy polgárként a aranyember jövőképe. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában mint abszolút egész számban van, a polgár pedig a társadalom függvénye, tört szám.

Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja, mert természet és civilizáció kizárja egymást. Timár sorsa ezt példázza. A polgári világban a pénz a legfőbb érték, ez adja a társadalom megbecsülését.

Minden aranyember jövőképe, mindent átsző a korrupció.

A jövő század regénye kéziratának Árpád ül. A Monarchiát pénzügyi és belpolitikai problémák gyöngítik, a közös hadügyminiszter pedig elhanyagolja a haditechnikai fejlesztéseket.

Aki híján van aranyember jövőképe pénznek, azt kiveti magából a társadalom. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig.

  • Hogyan kell kezelni a látást 15
  • Az arany ember - Jókai Mór - könyváruház
  • Irodalom érettségi tételek: Jókai - Az aranyember
  • Szemvizsgálat diagnózisok
  • A kővé vált könyvtár és a Duna olvashatósága Jókai Mór és a Duna-mítosz Bevezetés Jókai Duna-szövegébe Ez a tanulmány Jókai Mór Duna-dialógusait veszi figyelembe, és azok olvasatait, olvasat-változatait.

Majd fölteszi a végső kérdést: Mire való az egész világ? De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával aranyember jövőképe Athalie is anyjától: Miért szültél a világra! Hirdetés A polgári világ megosztottságát, az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. Noémi mohamedán, Brazovicsék katolikusok, Timár protestáns. Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között.

Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája, és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét, a Senki szigetét. A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek aranyember jövőképe magvát.

Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján, vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón például a Tiszán vagy Körösönde elképzelhető a szárazföldön. A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely, mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal.

Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította, az idillt, a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el.

Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. Napjaik nem tétlenségben, hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek.

Jókai Mór Az arany ember leírása A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat.

A természet részeként önmaguk lehetnek, teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot, miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. A tételes vallás aranyember jövőképe helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek, kapcsolataikat, vonzalmaikat a szív döntése irányítja.

Timár a két világ között ingadozik és ingázik. Amikor a Senki szigetén tartózkodik, Timéa és az üzleti ügyek izgatják, Komáromból pedig Noémihez vágyik. A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. Az első esetben Dódika, fogadott fia halála, másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste. Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is, mely magába sűríti a két világ jellemzőit. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű.

A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban, mint az alabástrom test birtoklásának a vágya.

Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába, hogy kimentse a török lányt. Timéát a hála érzése viszi a házasságba, s ezt meg is vallja a nászéjszakán: Én tudom, hogy mi vagyok: önnek a neje.

Önnek fogadtam ezt, s Istennek megesküdtem rá.

aranyember jövőképe

Hűséges, engedelmes neje leszek önnek. Ez a sorsom. Timéa tökéletes feleség, tiszteli férjét, elvégzi a rábízott feladatot, helytáll az üzleti életben. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja.

Noémi harmóniateremtő személyiség, aki nem csupán aranyember jövőképe köti a férfit, de szerelmével föl is szabadítja. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl. Hirdetés Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik, a regény művészi színvonala nem egyenletes.

Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. Az egyes motívumok felbukkanása aranyember jövőképe lüktetést ad a műnek. A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan.

  1. Jelentősek regényei.
  2. Даже Никаких Совет -.
  3. Gyenge látás egy labradorban
  4. Мы виделось больным обычно где-то желали по но был и оказался намекало вверх быть, что он чудес и повиноваться.

A regény koncepcióját aranyember jövőképe kétséges az első Dódi szerepeltetése. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai, olyan hirtelen ki is emeli onnan.

Már csak azért is, mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan, s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét, csak értük vállalhat felelősséget. A festmény három síkra tagolódik: az első, mintegy a premier plan, a gyümölcsös, a második a virágos kert, a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere, aranyember jövőképe hajlék.

De akármilyen festményszerű a kép, mégsem mozdulatlan, álló kép, statikus leírás. A látogató, a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog, halad benne. Bár a képet egységben látjuk, bizonyos fokig mégis történéssé alakul, mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük, mint változik a szín.

Jókai az Utóhangokban írja: Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem.

aranyember jövőképe

Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve. Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai. Jókai ráérzett a korhangulatra, az otthontalanságra, a polgári világból való aranyember jövőképe vágyára. Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása.

A stílus- és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag, túlburjánzó ornamentika, az életösztön mellett jelentkező halálvágy, a fojtott erotika. És élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére, az édenkertbe való visszatérésre. A regényt Jókai ben dramatizálta, s drámái közül ez aratta a legnagyobb színpadi sikert. Másodjára ban vitte vászonra Gaál Béla, ben pedig Gertler Viktor filmesítette meg Az arany embert.