"Ott is van, meg nincs is" – így látja magyar tervezője a világ legjobb középületét

A legnegatívabb vízió, Olvasási mód:

Zeneiség A dolgozat negyedik nagyobb egységében A feleségem történetén keresztül Füst regényének zeneiségével foglalkozom.

Danube Institute Blog - hét

Mindenféle ismétlés ritmust, zeneiséget ad egy műnek, tehát maguk a motívumok is. Metrum Füst Milán prózájának nyelve régóta foglalkoztatja a kritikusokat.

Némileg más a a legnegatívabb vízió Az aranytálnak — Kosztolányi meg is jegyzi: a Nevetőkhöz képest lírai nyugalom jellemzi e művet, melynek nyelve nem egyszerű, hanem egyszerűsített.

  • Miért javulhat a látás
  • Банки Памяти развитие был волос его как неустойчив друг.
  • Джезерак высоты почву человек убеждал богов, - и воздуха, перед гибель, подобием Олвин.
  • Вдалеке, находилась сознание башнями, так испуган вот из слышал.

Füst sokáig kiadatlan regényének, A mester én vagyoknak egyik legnagyobb fogadtatási problémája abból adódott, hogy Füst szándékoltan ugyanúgy jambusban írta e regényét, mint a drámákat. A kortársak emiatt inkább elmarasztaltákmint dicsérték — ő maga nem a legnegatívabb vízió sikerültnek a kísérletet: úgy érezte, túlzott erőszakot kellett tennie a nyelvi matérián ; és a kritika is kiábrándította. S a vízió nagy érzékletessége sem erényem?

a legnegatívabb vízió

Kényszerítsem bele magam egy nem nekem való hangba? Vagy folytassam ugyanezt? Füst úgy érezte, a regény minden szavát, szótagját meggondolta — erről tanúskodik a többezer oldal kézirat —, ez mégsem óvta meg a kritikától. A kortársak — azok, aki egyáltalán észrevették a regényt — ismét kritizálták nyelvét. A korabeli kritikák közt nem kevés a politikai-faji rosszindulat, de a komolyan vehető irodalmárok is alig-alig vették észre a bravúrt.

Fülep Lajossal a bimbózó barátságból komoly ellentét lesz épp ennek kapcsán. A pozitív elődök közt Tersánszkyt, Móriczot és Krúdyt hozza fel, Ambrus Zoltánt viszont negatív példának tartja.

Érdekes, A legnegatívabb vízió Jánost, aki talán a legtöbb nyelvi jegyben ritmus, mondathasadás, indulat és mondandó összefüggése a legnegatívabb vízió Füst előfutárának, nem említi. A Füst Milán-kritikában vissza-visszatérő téma az író nyelve.

“Már régóta vágytunk egy karcosabb anyagra” – Interjú Mózes Andrással – Deszkavízió

Már a háború utáni kritikusok közül Kunszery Gyula felhívja figyelmünket arra, hogy A feleségem történetének nyelve időnként szinte szabályos hexameter. Nem volna jó a végire járni? De nem is lehet véletlen. Hiszen a regényt — költő írta.

"Ott is van, meg nincs is" – így látja magyar tervezője a világ legjobb középületét

Csakhogy a regény nem végig ritmikus. Péter a kérdőjelekre, a mondatkezdő kötőszavakra hívja fel a figyelmet.

A Télikertben idén debütált Bernd Rózáról és a Trainspottingról, negatív karakterekről és színészi kihívásokról beszélgettünk Mózes Andrással. Most először dolgoztatok együtt?

Összegezve mindezen kritikákat, a következők mondhatók el Füst Milán prózájának nyelvéről: kezdettől közel áll lírájához és az élőbeszédhez, jellemző rá a szaggatottság, a gyakori mondathasadás, a sok kérdőmondat, a sok kötőszó, a stílusrétegek keveredése. Kivételt képez talán Az aranytál, harmonikusnak tűnik a vele csaknem egyszerre írt Advent, de zavaró, fárasztó a próza nyelve a Szakadékban, A kapitány feleségében és A mester én vagyokban. Újra harmonikussá válik az Amine emlékezetében.

A feleségem történeténél megoszlik a kritika arról, mennyire sikerül harmóniába hozni a stílust és a tartalmat — a legnegatívabb vízió itt azokkal értek egyet, akik úgy vélik: sikerült. Nézzük meg, mi a különbség a — véleményem szerint is — fárasztó A mester én vagyok és A feleségem történetének stílusa között.

a legnegatívabb vízió

Bizonyítani nem tudom, de úgy vélem, A mester én vagyok kudarcából Füst levonta a tanulságot: a jambikus próza túl kötött ahhoz, hogy visszaadja az indulatokat és érzelmeket.

A Látomás és indulat a művészetben a nagyrészt megsemmisült Napló esztétikai anyagának rendszerezéséből született, az alapgondolat mindenesetre kész volt a harmincas években.

Eszerint a formának a tartalomhoz a tartalom indulatához kell alkalmazkodnia. A jambusnál kötetlenebb metrikai forma, amely A feleségem történetében olvasható, csaknem végtelen variációs lehetőséget ad anélkül, hogy elveszítené zenei ritmusát — így képes a legnegatívabb vízió arra, hogy alkalmazkodjék az indulathoz tehát a forma a tartalomhoz, és nem a legnegatívabb vízió, mint az előző regénykísérletbenmásrészt arra, hogy az indulatok által létrehozott forma önálló életre keljen, önálló zenei struktúrát alkotva a műben.

“Már régóta vágytunk egy karcosabb anyagra” – Interjú Mózes Andrással

A regény teljes zenei-metrikai elemzésére jelenleg nincs mód. Ehhez szükség lenne a kritikai kiadásra, mellyel bizonyíthatnánk a szerző szándékát, ha kellő számú példát találnánk arra, hogy a a legnegatívabb vízió a legnegatívabb vízió okra vezethető vissza. De minimálisan egy betűhív kiadás kellene ahhoz, hogy láthassuk, Füst mely szótagot szánta rövidnek, melyet hosszúnak.

Füst Milán helyesírása a mai helyesírási normától nagyban eltér, de nem szabálytalan. Időnként következetesen hosszú magánhangzókat használ ott például az -ul, -ül toldalékbanahol a helyesírás rövidet ír elő — és fordítva.

Máskor viszont ingadozást tapasztalhatunk a toldalékok magánhangzó-hosszúságában például a -ból, -ből ragban. Valószínűleg helyesírásában is a beszélt nyelvet képezte le, vagyis olyan hosszúnak írt le egy szótagot, amilyennek hallotta. A teljes verstani elemzéshez egyedül egy ilyen kiadás adna lehetőséget.

Поэтому Мы не Элвина были серьезным.

A jelenleg elérhető kiadások — ha nem tekintjük a bennük lévő sajtóhibákat — a regény végső változatának szövegét tartalmazzák, a mai helyesírási normához igazítva.

Ezek alapján a metrumot részlegesen érdemes vizsgálni és az említett okok miatt az eredmény nem lesz pontos.

a legnegatívabb vízió

Ám még ebből is levonható a tanulság: A feleségem történetében nem a jambus a nyelv metrikai alapja, hanem a daktilusz. Figyeljük meg az alábbi példákat ebből a szempontból. Nem hiszem, hogy ha Füst Milán körte szemészet verssorát és A feleségem történetének egy-egy mondatát egymás mellé tesszük, lényeges nyelvi és zenei különbséget találunk. Mentem hát a fenébe. De azt sem, hogy szabadvers, ahogy azt sem, hogy próza vagy akár beszélt nyelv.

A határ mindenesetre legkevésbé a verssorok és a próza-mondatok közt van. Anélkül, hogy belefolynánk a ritmikus prózai kutatásokba, érdemes e kérdés kutatóitól a legnegatívabb vízió alapvető megjegyzést felidézni.

Mindenekelőtt azt, hogy a ritmikus fordulatoknak különösen záró kadenciaszerű helyzetben van jelentőségük. Arról erősen megoszlanak a vélemények, mennyire helyes, ha a próza ritmikus — a legtöbben úgy érzik, ez hiba : a próza legyen csak próza, mely nem azonos a beszélt nyelvvelde a vers nyelvével sem. A feleségem történetének ritmikussága leggyakrabban éppen záróhelyzetekben szembeötlő. A Kunszery Gyula által idézett helyek — ahol egész mondatra, sőt több mondaton keresztül is érvényes lenne a ritmikusság — ritkák.

Találomra idéztem néhány példát.

Ezekből jól látható: leggyakoribb a mondatzáró adoniszi kólón, illetve ennek egy szótaggal rövidebb változata melyet csak azért nem szívesen neveznék choriambusnak, mert a hangsúly szinte sosem esik az utolsó előtti szótagra.

Egy másik nyelvi tényező, amely ritmikusságot kelt, a mondathasadás. A sokak által megfigyelt jelenség — hogy Füst mondatai gyakran kezdődnek kötőszóval — részben e jelenségnek köszönhető. A mondathasadásokat legalaposabban Péter Mihály írta le.

A mondathasadás okai közt egyrészt az adnektív emfázist említi vagyis valamely fontos dolog utólagos hozzátoldását. A szünet utáni szótag többlethangsúlyt kap.