A látássérülés hatása a gyermek fejlődésére

Veleszületett és szerzett látássérülések. Fogyatékossági típusok | idsign.hu

5.2.2. Látássérülés

Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük. Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak veleszületett és szerzett látássérülések munkába állnak.

Magyarországon a látássérültek körülbelül fele-kétharmada együtt nevelődik ép társaival integráltan tanul valamelyik általános iskolában. Ezért felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, amelynek birtokában látássérült tanítványaik beilleszkedését segítik.

A teljes elfogadás optimális állapotához bizonyos ismeretek és szociális készségek veleszületett és szerzett látássérülések keresztül vezet az út a tanárok és a veleszületett és szerzett látássérülések közösségek számára egyaránt. Kit tekintünk látássérültnek?

A látássérült embereket meglévő látásuk szerint három csoportba szokás osztani: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A klasszikus kategorizálás szerint a vakok azok, akiknek nincs látásmaradványa, az aliglátók a fényt érzékelik, foltokat és esetleg nagy tárgyakat látnak, de vízusuk nem éri el a 0,1-et, a gyengénlátók pedig azok, akiknek vízusa 0,1 és 0,3 között van. Mivel a látási funkció vízus értéken alapuló megítélését ma már nem tartjuk mérvadónak, ezért szalmailag ez a felosztás is sok tekintetben problémás.

A látási fogyatékosság a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória. Jelen tanulmányunkban a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe. A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg.

veleszületett és szerzett látássérülések életkor terhelése a látásra

Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg. Ez a retina felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg.

veleszületett és szerzett látássérülések ha a látása néhány percre elvész

Ezt az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza. A vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan. A látóképesség 2 meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos.

A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai.

Gyermekek látássérülésének okai és rendellenességei

Amikor látásról beszélünk, akkor a funkciók látásromlása a közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek. Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is.

A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van. Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik. Vak az, aki nem érzékeli a fényt sem. A látássérülésnek ilyen súlyos formája ritkán fordul elő.

A látássérülés oka a szem valamelyik 5 gyakorlat a látás javítására, vagy az ingerközvetítő látóidegnek a fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy pedig a kérgi látóközpont sérülése következtében kialakult működési elégtelenség.

A látássérüléssel kapcsolatos pedagógiai következmények A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók. Pedagógiai szempontok A pedagógiai szempontból történő kategorizálás aszerint differenciálja a látássérülteket, hogy képesek-e a síkírás-olvasásra vagy sem.

Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól függetlenül a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1 A tanulóra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző.

A sérült szem mûködése a funkcionális látás meghatározása 5 Látótér 15 Távollátás hypermetropia, hyperopia 21 A funkcionális látás meghatározása 5 Egyéb alfunkciók 15 Asztigmatizmus 7 2. A látássérülés a látássérült ember bemutatása 3 1. A látássérülés a látássérült ember bemutatása sugártest 1. A szem két, 24 mm átmérôjû, gömb alakú, páros szerv.

Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni pl. Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási auditív és a tapintó típusú taktilis információkra is.

Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó gyermek és az aliglátó tanulók egy része. Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé a síkírást-olvasást.

Egy sor gyakorlat a látás helyreállításához

A tanulást, az ismeretszerzést befolyásoló tényezők A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározza veleszületett és szerzett látássérülések látásmaradvány mértéke. A látássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit.

Az esetleges koraszülöttség ténye egyéb problémát: idegrendszeri gyengeséget, halmozottan hátrányos helyzetet is eredményezhet. Az oktatás, nevelés folyamán lényeges figyelembe vennünk, hogy a szembetegség milyen mértékben befolyásolja a közelre és a távolra látás minőségét — előfordul, hogy nagyon gyenge távoli látás mellett olyan jó marad a közeli látás, hogy esetleg segédeszközzel lehetővé válik a síkírás és az olvasás.

A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk — azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni kell.

Legyen minél több diplomás látássérült embernek munkája!

Vak tanulók a befogadó iskolában A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása. Az új feladatok teljesítése innovatív szemléletű, együttműködésre kész pedagógiai munkával valósítható meg.

A tapintva olvasás és írás A vakok pontírás-olvasást tanulnak. A pontnak mint íráselemnek a felfedezése Charles Barbier nevéhez fűződik. Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg oszlopban.

A látássérülés hatása a gyermek fejlődésére

Rendszere így 36 hangot jelölt. Barbier pontrendszerét Louis Braille, a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesztette tovább.

veleszületett és szerzett látássérülések egy percig javítja a látást

Maga is vak veleszületett és szerzett látássérülések — hároméves korában megsértette a szemét egy szíjgyártó késsel, aminek következtében elvesztette látását. A ma is használt — sok módosításon átment — rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat.

E rendszert nevezik Braille-írásnak. Eljárások, fejlesztési feladatok A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz.

Bizonyos tantárgyak anyagát át kell alakítani számukra. Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, memóriájára. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Lehetőség van erre a tanítási-tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, rehabilitációs speciális fejlesztésben is.

Vakság – Wikipédia

A tanuláshoz szükséges képességek csakis a tanulási folyamat során fejlődnek. Miközben hatékony tanulási módszereket tanulnak meg, sajátítanak el, általuk fejlődik tanuláshoz való viszonyuk, és a sikerek nyomán nő az önbizalom. Igyekezzünk többféle veleszületett és szerzett látássérülések technikát megismertetni a vak tanulókkal is, és késztessük a gyerekeket a tanulás során tudatos önmegfigyelésre.

Idővel a számára legmegfelelőbb eszközt és módszert fogja választani feladatai megoldásához. Az örömteli tevékenységgel töltött szabadidő lehetősége összpontosításra ösztönöz. Próbáljuk ki a tanulásszervezés különféle módjait is.

Fogyatékossági típusok

Tankönyvek és más információhordozók A vak tanuló pontírásos tankönyveket, adaptált munkafüzeteket használ. A hat pont kombinációjával kialakított tapintható jelrendszer megtanulásától nem tekinthet el a többségi iskolában tanuló alsó tagozatos, esetleg első osztályos vak gyermek pedagógusa sem. Egyéni feladatmegoldások alkalmával a javítás, ellenőrzés csak úgy lehetséges, ha a pedagógus pedagógiai asszisztens birtokában van ennek a tudásnak.

A látó pedagógusok a Braille-írást szemmel olvassák. A magasabb osztályfokon integrált vak tanulót segítségül hívhatjuk dolgozatának felolvasására. Az informatikai eszközök között találunk olyanokat, amelyek a Braille-írás síkírásos kinyomtatására is lehetőséget adnak.

Fogyatékossági típusok | idsign.hu

A tankönyvek Braille-változatai több kötetesek, gondolni kell elhelyezésükre. A hosszú tananyagok megtanulását hangkazettára mondva segíthetjük. Az eredményesség érdekében lehetőséget kell teremtenünk a minél több érzékszervvel hallással, tapintással, szaglással történő információszerzésre.

Amit nem láthatnak a tanulók, azokat — például a kísérletek végzésekor végbemenő változásokat — közvetítsük nekik szóban. Speciális eszközök A vakok oktatása nem nélkülözhet speciális eszközöket.

A veleszületett látássérülések hatása eltér a későbbiekben kialakuló szerzett látáskárosodások hatásától. A különböző pszichológiai vizsgálatok szerint az ötéves életkor döntő jelentőségű, mivel ekkorra már az alapfunkciók nagymozgás, finommozgás, beszéd, önkiszolgálás, szenzomotoros integráció, szociális készségek, értelmi-gondolkodási funkciók nagyrészt kialakulnak. A látássérült gyermek az ötéves korig szerzett vizuális élményeket jól tudja hasznosítani a későbbi életkorban.