Jean-Jacques Rousseau

Az emberek megvető érveinek problémája

Abból a nagyon szerény vagyonból, ami tizenöt gyermeke között oszlott meg, apámra jóformán semmi sem maradt, úgyhogy órásmesterségből kellett fenntartania magát. Ehhez egyébként kitűnően értett.

Anyám, Bernard lelkész lánya, gazdagabb volt; szép és okos. Apám nem egykönnyen nyerte el. Az emberek megvető érveinek problémája megözvegyült órásmester sajátos módon nevelte a fiát: a Vallomásokban olvashatjuk, hogy éjszakákon át olvasták — részben az édesanyjától maradt regényeket, részben klasszikus görög-római regéket, történetírókat.

az emberek megvető érveinek problémája

Az ifjú Rousseau-ra különös hatást gyakorolt Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című műve, melynek példatára az érett morálfilozófus számára is forrás volt. A ház Chambérybenahol Rousseau ban élt Madame Warenssal.

Rousseau tízéves volt, amikor apjának el kellett menekülnie Genfből: polgári öntudatból párbajra hívott ki egy nemes kapitányt, melynek következményeként száműzték. A fiatal Jean-Jacques először lelkész nagybátyja házába került, ahol a puritán erkölcs elsajátítása mellett latin ismeretét is bővítette, majd áprilisában egy igencsak primitívnek leírt [ forrás? Három évig lakott a vésnök házában, majd A katolikus kollégiumból a katekizmus elsajátításával és némi homoszexuális erőszak tapasztalatával került Madame Warensnak, a frissen katolizált ifjak pártfogójának a házába.

az emberek megvető érveinek problémája

Rousseau a nálánál jóval idősebb Madame Warenssal, ig folytatott szerelmi viszonyt, azonban a kapcsolatot mindvégig a vérfertőzés bűntudatával élte meg. E tíz esztendő alatt tanulta ki a zenetanárság, kottaírás mesterségét, valamint végigolvasta a 17— A nem nemesi származású Rousseau részére azonban a Velencében eltöltött két év csak megaláztatásokat és a kínos szerelmi kudarcokat hozott; a követ elhalmozta munkával, de a fizetségről megfeledkezett.

Az összetűzés oka Velencében megszeretett olasz zene volt. Rousseau hitet tett az olasz dallamnak a francia melódiával szembeni fölénye mellett s ezért haza- és felségárulás bűnével vádolták. Nemsokára azonban épp a zenének köszönhette első franciaországi sikereit: A falusi jós Le devin du village című vígoperája, mely inkább egy népszínműre emlékeztet nagy sikereket ért el a legfelső körök kötelékeiben is.

Ugyanekkor ismerkedett meg Thérèse Levasseur nevű szobalánnyal, akivel — számos félrelépés közepette — élete végéig együtt élt.

Öt közös gyermekük született, akiket kivétel nélkül lelencházba adtak. Thérèse állítólag nagyon csúnya lány volt, emellett sem írni, sem olvasni nem tudott, Rousseau pedig a vallomásokban azt írta, hogy soha nem is volt szerelmes beléje.

Kapcsolatuk alatt Thérèse rákapott az ivásra és gyakran megcsalta Rousseau-t. Bár soha nem házasodtak össze, Rousseau úgy bánt vele, mint hitvesével; előkelő ismerőseitől is elvárta, hogy megismerjék és elfogadják Thérèse-t.

Párizsi évei alatt, Rousseau szoros barátságot kötött Diderot -val, aki akkortájt kezdte el szerkeszteni az Enciklopédiát. Egy rövid ideig együtt béreltek egy kis lakást, amíg Diderot-t Levél a vakokról, ben megjelent művében leírt ateizmus miatt bebörtönözték.

Bár Rousseau túlzottan nem érdeklődött barátja materializmusa iránt, szolidaritásként mindennap meglátogatta a Vincennes erődjében raboskodó az emberek megvető érveinek problémája. A börtönbe vezető több mérföldes utat Rousseau minden alkalommal gyalog tette meg, s hogy az idő hamarabb teljen, gyaloglás közben olvasott.

Rousseau-nak meggyőződése volt, hogy a tudományok mindegyike alantas eredetű: a csillagászat az asztrológia babonáiból keletkezett, az ékesszólást a törtetés, a geometriát a kapzsiság hozta létre; a fizika a hiú kíváncsiság terméke, sőt az etika forrásának is az emberi gőgöt nevezte meg. Minden olyan dolog, ami a civilizált embert a barbártól megkülönbözteti: rossz és káros.

Az értekezés —ben jelent meg — megnyerte a dijoni akadémia díját és a filozófustársak ellenszenvét. Az akadémiai díj elnyerése után Rousseau feladta addigi életvitelét, hogy ezentúl a saját az emberek megvető érveinek problémája által megfogalmazott elvek szerint, egyszerűen éljen: még óráját is eladta, arra hivatkozva, hogy ezentúl nem lesz szükség arra, hogy tudja, mennyi az idő.

Az emberek megvető érveinek problémája

Ezekben az években a francia felvilágosodás haladás-hite, a tudományok népszerűsítésének, a szellem szabadságának és az egységes Európának az eszméi ellen küzdött. A Nárcisszus előszavában az egyszerű paraszti szokások szentségét állította szembe a filozófiai szkepszis destruktív hatásaival, majd az egyik iratában meghirdette a tökéletes kulturális elzárkózás programját.

Ezzel a programmal találkozhatunk későbbi alkotmánytervezetében is: egy ország nemzeti identitását úgy lehet a legjobban megőrizni, ha felállítanak az ország határában egy akasztófát, amelyre fel kell húzni azt, aki kívülről kívánna más erkölcsöket behurcolni, mint amit az illető ország hagyományaiban rögzítettek, illetve azt a polgárt, aki el kívánja hagyni a hazáját, hogy idegen szokásokat ismerjen meg. Ezúttal az értekezés, amely tagadta a tulajdon, az egyenlőtlenség természetjogi megalapozottságát, nem nyert díjat.

az emberek megvető érveinek problémája

Rousseau a műből egy tiszteletpéldányt küldött Voltaire —nak. Rousseau elfogadta a meghívást és a városba érkezvén jó genfi polgárként ismételten felvette a kálvinista hitet. A korábban írt Értekezés az emberek közti egyenlőtlenségek eredetéről és alapjairól című írását városatyáknak dedikálta, azonban azok igen hűvösen fogadták az ajánlást, mivel nem tetszett nekik az a gondolat, hogy a közönséges polgárokkal egyenrangúak legyenek.

Ugyanebben az évben Voltaire is Genfbe költözött. Genf azonban puritán megfontolásokból tiltotta a drámai művek előadását. Voltaire megpróbálta felvenni a küzdelmet a tiltás ellen, ám ekkor a korábban megsértett Rousseau kiállva a város tiltakozása mellett, azzal érvelt, hogy a vad emberek sem tartanak színielőadásokat, Platón is kifogásolta őket, a katolikus egyház sem esketi meg a színészeket, sőt még el sem temeti.

De nem ez volt az egyetlen nyilvános asztigmatizmussal járó hyperopia gyakorlása Rousseau és Voltaire között: korábban a lisszaboni ös földrengés alkalmával csaptak össze, amikor a földrengés számos áldozatát látván Voltaire egy, a Gondviselés meglétét megkérdőjelező költeményt írt és adott közre.

E tan abszurditása különösen vérlázító egy olyan emberben, aki mindenféle jóban dúskál, és saját boldogsága közepette embertársaiba kétségeket ültet, felhasználva azt a az emberek megvető érveinek problémája és borzalmas csapást, amelytől ő maga mentes.

Intelligencia

Nem baj, ha néha tömegesen halnak meg az emberek; a lisszaboniak között egyébként is azért volt annyi halott, mert emeletes házakban laktak, pedig ha szétszóródva az erdőben laktak volna, ahogyan szerinte szemcseppek a látás ideiglenes javítására embereknek élniük kellene, semmi bajuk nem lett volna.

Itt írta meg legfontosabb műveit: az Új Héloïse-t —ban, megjelent benA társadalmi szerződést —ben, megjelent ben és az Emilt az emberek megvető érveinek problémája, megjelent ben. Ő az antik, pontosabban a spártai militarista szellemiséget, a magas kultúrát kizáró katonai ünnepeket, valamint a népi táncmulatságok egyszerű erkölcsösségét pártfogolta.

Közölte, hogy a cikk célja a genfi előkelőségekkel egyetértésben színházat alapítani Genfben; a szükséges intézkedéseket már megtették, s a terv hamarosan megvalósul. Úgy látszott, hogy Diderot helyesli mindezt s nem kételkedik a sikerben.

Mivel amúgy is több megvitatnivalóm volt vele, nem akartam erről a cikkről is vitát kezdeni, nem szóltam hát semmit, de felháborított a hazám erkölcsi megrontását célzó mesterkedés, s alig vártam, hogy megjelenjék az Enciklopédiának a cikket tartalmazó kötete, hadd lássam: nincs-e mód valamelyes válaszra, mely kivédje e szerencsétlen vágást.

Kevéssel Mont-Louis-ba az emberek megvető érveinek problémája után kaptam meg a kötetet, s úgy találtam, hogy a cikk ügyes, művészi, méltó a tollhoz, amelytől származik.

Ám ez sem térített el abbeli szándékomtól, hogy válaszoljak rá. Az Emil egyaránt irritálta a katolikus és a protestáns ortodoxiát.

Jean-Jacques Rousseau

A társadalmi szerződés pedig még nagyobb felháborodást keltett, mivel a demokráciát hirdette és tagadta a királyok isteni jogát. E két könyv a hivatalos szervek olyan mérvű rosszallását váltotta ki, hogy Rousseau kénytelen volt Franciaországba menekülni. A genfi tanács elégette a két említett könyvet, ugyanakkor parancsba adta, hogy ha Rousseau a városba találna jönni, tartoztassák le.

Végül Nagy Frigyes jóvoltából Môtiers -ben, Neuchâtel mellett telepedett le. Három évig maradt itt, egészen ig, amikor a falu lakói először méregkeveréssel vádolták, majd megkísérelték meggyilkolni. Rousseau-nak sikerült elmenekülnie Angliába, ahol David Hume fogadta be.

az emberek megvető érveinek problémája

Az angliai száműzetés és a halála[ szerkesztés ] Angliában eleinte úgy tűnt, minden rendben van Rousseau életében: nagy társasági sikerekben volt része, III.